Telki, Szent István (volt bencés apátsági) templom
Telki római katolikus temploma a 19. század legelején, copf stílusban épült. A településnek már a középkorban is volt temploma, bencés apátságát 1198-ban alapították. A középkori monostor 1516-ban II. Ulászló király adományaképpen a pannonhalmi bencés főapátság irányítása alá került. 1541-ben Buda elfoglalásával az apátság elnéptelenedett, s bár a telki bencés apáti címet továbbra is adományozták, a monostor helye teljesen feledésbe merült. Csupán a 18. században kezdték újra keresni, ekkor bukkant rá Sebestyén bencés apát, a bécsi ún. skót bencés kongregáció egy tagja, aki 1700-ban kieszközölte az udvarnál, hogy az apátságot neki juttassák. 1702-ben I. Lipót királytól meg is kapta azt, így telki bencés apátsága a bécsi skót bencések fennhatósága alá került.
1702-től az ide érkező bécsi skót bencések szász és frank telepesekkel népesítették be a települést. A középkori kéttornyú apátságnak ekkor azonban már csak a romjai álltak. Az új templom építését a bécsiek nem hamarkodták el. 1756-ban Stadler Róbert apát arra hivatkozva, hogy az apátság jövedelmei új templom építését nem teszik lehetővé, nem kezdett még bele az építkezésbe, néhány szerzetese egy kis kápolnában misézett.
1802-ben kezdődött el végül a ma is álló templom felépítése, melyről az egyházlátogatási jegyzőkönyvek mellett a templom főbejárata felett latin nyelvű kronosztikonos felirat is megemlékezik. A tervező és kivitelező nevét sajnos homály fedi. A templom egyhajós, kereszthajó nélkül épült, nyugati homlokzatán karcsú torony magasodik. Belépve az előcsarnokon keresztül jutunk a főhajóba, melyet csehsüveg boltozat fed. Az előcsarnok felett orgonakarzat helyezkedik el. A szentély keleti zárófala előtt áll a fából faragott főoltár, mely 1800 körül készülhetett az újonnan épített templom számára. A kétoldalt pilaszterekkel díszített copf stílusú oltár retabulumot timpanon koronázza, melyet a Szentháromság szoborcsoportja díszít. Festett oltárképe a Magyarországot Szűz Mária oltalmába ajánló Szent István királyt ábrázolja, alkotója a festmény jobb alsó sarkában olvasható szignó alapján Falconer József Ferenc (1766-1808) budai festő volt.
A templom szószéke az északi oldalfal mellett emelkedik, mestere ugyanaz a személy lehetett, aki a főoltárt is készítette. A szentély északi és déli falán kis konzolokra helyezve két-két kisméretű szobor áll. Szent Pétert, Árpád-házi Szent Erzsébetet, Evangélista Szent Jánost és Mária Magdolnát formázzák ezek a rendkívül finoman faragott rokokó szobrok. Ismeretlen alkotójuk kiváló képességű mester volt. A szobrok Telkibe valószínűleg Bécsből, a bencések révén kerülhettek. A templomban őrzik a brünni Istenanya kegyképének mását is, mely a 17. században készült.
1882-ben Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter kérésére az apátság visszakerült a magyarországi bencés kongregáció, a pannonhalmi bencés főapátság irányítása alá. A templom ma a budajenői plébániatemplom fíliája, 1993-tól a Székesfehérvári Egyházmegyéhez tartozik.
Változások, aktualitások
Hirdetések
- hirdetések hétről-hétre (202)
- balázsáldás (1)
- karitász (3)
- karitász tábor (1)
- krumpliebéd (2)
- Nincs kategorizálva (1)
- ünnepek (19)
- Advent (8)
- Húsvétvasárnap (4)
- Karácsony (1)
- Mindenszentek – Halottak Napja (1)
- Pünkösd (1)
- Szentcsalád ünnepe (1)
- Úrnapja (3)
- Virágvasárnap (3)
- hirdetések hétről-hétre (202)